A térinformatikai megszakítók teljesen zárt szerkezete sokkal bonyolultabbá teszi a vizsgálóberendezések kiválasztását, mint a nyitott típusú berendezésekét. A fém burkolat leárnyékolja az érintkezők látható érintkezését, a kétvégű földelés okozta párhuzamos áramkör pedig "elmerítheti" a nyitási és zárási jeleket. A nem megfelelő berendezés kiválasztása gyakran torz vagy akár érvénytelen mérési adatokat eredményez. Tehát milyen dimenziók alapján kell ítéletet hoznunk a piacon lévő vizsgálóeszközök sokféleségével szemben?
Az első küszöb: „Látható-e” a jel kétterminális földelési feltételek mellett
A GIS megszakítók tesztelésének elsődleges akadálya maga a biztonsági földelés. Az előírások szerint a tesztelés során a berendezés mindkét oldalát megbízhatóan földelni kell, de a földelő áramkör ellenállása általában jóval kisebb, mint a törés érintési ellenállása. A hagyományos műszerekkel nehéz megkülönböztetni, hogy a törés valóban eltört-e, vagy a földelővezeték megkerüli-e. Ezért a kiválasztás első kemény mutatója az, hogy a berendezés rendelkezik-e valódi kétvégű földelés mérési képességgel. A(z) UHV-406nagyfeszültségű kapcsoló dinamikus karakterisztikát vizsgálóPéldául a Wuhan UHV Power Technology Co., Ltd. által gyártott műszer speciálisan GIS kétvégű földelt indukciós módszerrel rendelkező mérőporttal van felszerelve, amely képes rögzíteni a jeleket, például a nyitási és zárási időt, valamint a visszapattanást a biztonsági földelés eltávolítása nélkül. Támogatja a 12 fémkontaktus törést és 3 kétvégű földelt mérést is. A belső zavarásgátló áramkört 800 kV-os alállomások elektromágneses környezetéhez tervezték. Ha a teszter csak egyvégű földelésre használható, vagy a földelő vezetékek ideiglenes eltávolítása szükséges ahhoz, hogy működjön, a gyakorlati használhatósága a térinformatikai oldalakon jelentősen csökken.
Második alapvető kompetencia: időfelbontás és tranziens rögzítés
A megszakító nyitása és zárása ezredmásodperces szintű művelet, és a visszapattanás és a szinkronitás különbségei gyakran mikroszekundumos szintű hullámforma-változásokban rejtőznek. Kiválasztáskor az időfelbontást nem szabad 0,1 ms-ra korlátozni. A Wuhan UHV-406 ultra-nagy feszültség időfelbontása eléri a 0,01 ms-ot, a sebességmérés pedig 0,01-20,00 m/s-ot fed le, ami hatékonyan képes jellemezni olyan paramétereket, mint a pattanások száma és a különböző fázisok a térinformatikai megszakítók nyitási és zárási folyamata során. A cég műszaki cikkében az is kiderült, hogy az nagyfeszültségű kapcsoló karakterisztikát vizsgálóintegrálja a teljes hullámforma mintavételezést és az AI pályakövető algoritmust, amely több mint 20 alapvető paramétert képes mérni a 10 kV-tól 1100 kV-os megszakítókhoz ± 0,1 ms időpontossággal. A Qinghai Henan ± 800 kV ultramagas feszültségű projektben 48 GIS kapcsoló nyitási és zárási jellemző tesztsorozatot végzett, és 3 sorozatban diagnosztizálta a megszakító visszapattanási idejét, amely meghaladja a hibákat. A precíziós jelző mögött az a határvonal húzódik, hogy a „látható műveletekről” a „hibák pontos azonosítására” át lehet-e fejleszteni.
Harmadik tétel: Alkalmazhatóság az érzékelők és a GIS között szűk helyeken
A térinformatikai megszakítók átviteli alkatrészei gázkamrákba vannak zárva, és az érzékelők beépítési helye rendkívül korlátozott. A különböző struktúrák eltérő mérési elveket igényelnek. A kiválasztásnál elsőbbséget kell adni annak, hogy a berendezés kompatibilis-e különböző érzékelőkkel, például lineáris, forgás- és gyorsulásérzékelőkkel, valamint, hogy vannak-e GIS-specifikus adapterelemek. A UHV-406 viszonylag teljes megoldást kínál szenzorszinten: lineáris érzékelő 50 mm-es hatótávolsággal és 0,1 mm-es felbontással, forgó érzékelő 345 fokos effektív lökettel és 0,08 fokos felbontással, gyorsulásérzékelő 0-300 mm tartományban, és rugalmasan kapcsolható a helyszínen a megszakító mechanizmus típusának megfelelően.
Feszültségálló tesztberendezés: megfelelő választás, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni
A térinformatikai megszakítók átadása és megelőző tesztelése nem csak a mechanikai jellemzőket foglalja magában, hanem a váltakozó áramú ellenállási feszültséget is. Ha csak a mechanikai jellemzők vizsgálójára koncentrálunk, és figyelmen kívül hagyjuk a nyomásálló eszközt a kiválasztás során, a helyszín továbbra is szembesül a berendezések össze nem illésének dilemmával. A GIS feszültségállósági tesztje speciális követelményeket támaszt a reaktor konfigurációjával és a frekvenciatartományával kapcsolatban. Afrekvenciakonverziós rezonancia vizsgáló készülékA Wuhan UHV képes elvégezni a GIS AC feszültségállósági tesztjét. A kiválasztás során a mechanikai jellemzőket és a nyomásálló berendezéseket összességében kell értékelni, hogy felmérjük a szállító illeszkedési képességét, elkerülve a többmárka kötegeléséből adódó interfész- és helyszíni koordinációs problémákat.
Zavartalanítás és zárt hurkú adat: a helyszíni hatékonyság implicit vízválasztója
A térinformatikai alállomáson belül sűrű az elektromágneses környezet, és a vizsgálóműszer interferenciamentes kialakítása közvetlenül meghatározza, hogy egy menetben pontosan mérik-e az adatokat. Mindeközben a helyszíni karbantartás egyre inkább a tesztadatok nyomon követhetőségére támaszkodik. A kiválasztásnál figyelni kell arra, hogy a készülék rendelkezik-e beépített interferencia-gátló modullal, illetve támogatja-e az automatikus jelentéskészítést és adatexportálást. A UHV-406 800 kV-os alállomási forgatókönyvek interferencia elleni védelmére készült, és az egész gép könnyen mozgatható és a helyszínen működtethető. Szolgáltatási szinten a Wuhan UHV ígéretet tesz arra, hogy a tesztelt berendezések típusa, feszültségszintje és helyszíni környezete alapján a megfelelő konfigurációkat ajánlja a korai kiválasztási és konzultációs szakaszban, valamint üzemeltetési képzést és műszaki támogatást nyújt az értékesítés után. Ez gyakorlati garancia a városi szintű üzemeltetési és karbantartási egységek számára, amelyek a berendezéseken kívül nem rendelkeznek dedikált tesztelő csoporttal.
Végső soron a kiválasztás logikájaGIS megszakítót vizsgáló berendezés három szint körül kell forognia: használható-e a helyszínen, pontosak-e az adatok, és hogy a probléma megállapítható-e. A kétvégű földelési mérési képesség megoldja a „használható-e”, az ezredmásodperces szintidő-pontosság a „pontatlanság” problémáját, az érzékelő adaptációja és az intelligens diagnosztika pedig a „megítélhető-e vagy sem”. A mechanikai jellemzők és a nyomásálló berendezések integrálása ugyanabba a beszállítói rendszerbe a megfelelő értékelés érdekében az a lépés, amely valóban befolyásolja a berendezés leszállítása utáni helyszíni tesztelés ütemét.