A szigetelőanyag vagy alkatrész ellenállási feszültségét teszteléssel határozzák meg, nem pedig egyszerű számítással. A tesztelés során nagy feszültséget kell alkalmazni az anyagra vagy alkatrészre, és megfigyelni, hogy bekövetkezik-e elektromos meghibásodás. Az eredményt általában az a feszültségszintként fejezik ki, amelyen meghibásodás vagy meghibásodás következik be.
Az általános folyamat azonban a következő lépéseket tartalmazza:
Készítse elő a tesztbeállítást:
Állítson be egy vizsgálóberendezést, amely lehetővé teszi az anyagra vagy alkatrészre irányított feszültség alkalmazását.
Győződjön meg arról, hogy a vizsgálati beállítás megfelel a vonatkozó vizsgálati szabványoknak és biztonsági előírásoknak.
Feszültség alkalmazása:
Fokozatosan növelje az anyagra vagy alkatrészre adott feszültséget. A feszültségnövekedés mértékét gyakran meghatározzák a vizsgálati szabványok.
Az alkalmazott feszültség lépésenként vagy folyamatosan növelhető, amíg meghibásodás meg nem történik.
Figyelje meg a bontást:
Figyelje meg az anyagot vagy alkatrészt, hogy nincs-e rajta meghibásodás vagy meghibásodás jele.
A meghibásodás elektromos ívek, szikrák képződésében vagy az áramerősség hirtelen megnövekedésében nyilvánulhat meg.
Eredmények rögzítése:
Jegyezze fel azt a feszültségszintet, amelynél a meghibásodás fellép. Ezt a feszültséget tekintjük az anyag vagy alkatrész ellenállási feszültségének vagy dielektromos szilárdságának.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálati eljárás és az ellenállási feszültség meghatározásának kritériumai a vizsgált anyag vagy alkatrész típusától és a vonatkozó iparági szabványoktól függően változhatnak. Ezenkívül olyan tényezők, mint a hőmérséklet, a páratartalom és az alkalmazott feszültség időtartama befolyásolhatják a vizsgálati eredményeket.
A konkrét vizsgálati szabványokat és módszereket általában az ipari szabványok vagy specifikációk vázolják. Például a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (ANSI) szabványokat biztosít az elektromos szigetelő anyagok és alkatrészek vizsgálatára.
Javasoljuk, hogy olvassa el a megfelelő vizsgálati szabványokat és irányelveket az adott típusú szigetelőanyagra vagy alkatrészre vonatkozóan, amellyel dolgozik. A tesztelést ellenőrzött és szabványosított módon kell elvégezni a pontos és megbízható eredmények biztosítása érdekében. A vizsgálólaboratóriumok szolgáltatásokat is kínálhatnak az anyagok és alkatrészek ellenállási feszültségének meghatározására.